Áldozócsütörtöki vers

-



Jézus miután feltámada, egy ideig a tanítványokkal marada.
A tizenegy tanítványa pedig elmene Galileába, arra a hegyre hova őket a Megváltó rendele.
Amikor meglátták Őt, leborulva hajtottak főt.
Jézus pedig közelebb lépett s hozzájuk ily szavakat intézett.
Nékem adatott minden földön és égben.
Menjetek, minden népeket tanítvánnyá tegyetek.
Őket megkeresztelve a Szentháromság nevébe.
Őket arra tanítsátok, hogy parancsolataimat velük betartassátok. 
És íme, én veletek vagyok mindennap, míg a világ utolsó napjai is elmúlnak.
Az Úr Jézus miután ezeket mondta nekik látták, hogy Ő a mennybe emeltetik és az Isten jobbjára ült, a tanítványok szíve felderült.
Azután pedig elmentek és mindenütt igét hirdettek.
Az Úr pedig együtt munkálkodott velük, jelekkel megerősítve igehirdetésük.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Pünkösdi vers

-
Kép
  Amikor pedig eljött a pünkösd napja és a tanítványok még nem mentek haza, hirtelen szél és zúgás támadt, amely betöltötte az egész házat.  Majd lángnyelvek jelentek meg előttük, melyek szétoszlottak és leszálltak felettük. Akkor mindnyájan Szentlélekkel teltek meg, s különféle nyelveken beszéltek. Jeruzsálemben sok kegyes zsidó férfi élt, aki a föld minden nemzete közül megtért. Amikor ez a zúgás hallatszott, a sokaság összefutott s közöttük zavar támadott. Őket mindenki a maga nyelvén hallotta, ezen megdöbbenve és csodálkozva. Íme, kik most beszélnek nem valamennyien Galileában élnek? Akkor őket hogyan értheti, ki csak saját nyelvét beszéli? Megdöbbentek mindnyájan s tanácstalanul kérdezgették páran. Mi akar ez lenni, miféle csoda? Mások csak annyit mondtak gúnyolódva: Édes bortól részegedtek meg. Ekkor előállott Péter és tizenegy. Hangját Péter felemelte s hozzájuk e szavakat intézte. Zsidó férfiak és Jeruzsálem lakói! Tudjátok meg mit akarnak ezek jelenteni. Mert nem részegek,
További információk

Mégis megtetted

-
Kép
Drága Jézus, bár nem érdemlünk kegyelemet, te mégis megtetted.  Otthagytad mennyei dicsőséged, földre szálltál érettünk,  s bár nem érdemlünk kegyelmet, te mégis megtetted.  Hagytad, hogy kigúnyoljanak, hagytad, hogy megcsúfoljanak.  Hagytad, hogy megostorozzanak, hagytad, hogy tövissel koronázzanak.  Bár nem érdemlünk kegyelmet, te mégis megtetted.  Hagytad, hogy elítéljenek, hagytad, hogy megbélyegezzenek,  hagytad, hogy megtagadjanak, de azt is hagytad, hogy megsirassanak.  S bár nem érdemlünk kegyelmet, te mégis megtetted.  Engedted, hogy kereszttel terheljenek,  engedted, hogy a keresztre szegezzenek. Szenvedtél, miattunk, helyettünk, s életed adtad érettünk. Bár mi nem érdemeltünk kegyelmet, te mégis megtetted.  Meghaltál helyettünk, Feltámadtál érettünk.  Elvetted bűneinket, mert annyira szerettél bennünket.  S bár nem érdemlünk kegyelmet, de te mégis megtetted.
További információk

Húsvéti vers

-
Kép
Húsvéti vers A hét első napján kora reggel, mikor a nap még nem kel, a két Mária az áldott sírhoz indula, de odaérvén látták, a nagy kő bizony onnan elmozdula. Az asszonyok bementek a sírba egészen, de Jézus testét nem látták sehol sem. Ahogy magukban tanakodtak, kérdésükre választ az égből kaptak. Azon a helyen ahol Jézus teste volt, egy fehér ruhás angyal ült, a két asszony ettől nagyon megrémült. De szólott az angyal, ki majd szavaival vigasztal. Ne féljetek! Az Úr Jézust keresitek? Nincs itt, hanem feltámadt! A mennyben vett szállást magának. Nem holt többé már ő, hanem élő. Ezért most eredjetek, ezt az örömhírt szerte vigyétek. A két asszony így elindula, hogy a hírt vigyék tova, azt hogy Jézus feltámadt, ezzel lett bűnbocsánat. Aki csak ezt hallotta, az mind hitetlenkedve fogadta. Péter is mivel ezt el nem hitte, ezért maga is elment, hogy azt megnézze. Mikor bement ő is a sírba egészen, lepleket ugyan látott, de testet nem. Péte
További információk