Mégis megtetted
Otthagytad mennyei dicsőséged, földre szálltál érettünk,
s bár nem érdemlünk kegyelmet, te mégis megtetted.
Hagytad, hogy kigúnyoljanak, hagytad, hogy megcsúfoljanak.
Hagytad, hogy megostorozzanak, hagytad, hogy tövissel koronázzanak.
Bár nem érdemlünk kegyelmet, te mégis megtetted.
Hagytad, hogy elítéljenek, hagytad, hogy megbélyegezzenek,
hagytad, hogy megtagadjanak, de azt is hagytad, hogy megsirassanak.
S bár nem érdemlünk kegyelmet, te mégis megtetted.
Engedted, hogy kereszttel terheljenek,
engedted, hogy a keresztre szegezzenek.
Szenvedtél, miattunk, helyettünk, s életed adtad érettünk.
Bár mi nem érdemeltünk kegyelmet, te mégis megtetted.
Meghaltál helyettünk, Feltámadtál érettünk.
Elvetted bűneinket, mert annyira szerettél bennünket.
S bár nem érdemlünk kegyelmet, de te mégis megtetted.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése